Erdei iskolai tábor Balatonakaliban - Hatodik nap - Június 15.

A felnőttek korán keltek, hogy az úti csomagokat elkészítsék. A gyerekeknek a megszokott időben fél nyolckor volt az ébresztő. Reggelire fonott kalács innivalóval. Miután ettek, rendbe rakták a sátrakat, és összekészítették a kirándulásra szükséges holmikat (pulóver, innivaló, esőkabát). A busz kilenc órára érkezett, a kemping hátsó bejáratához. Az indulás után ellenőriztük a létszámot, mindenki helyet foglalt, és elindultunk Tapolcára.

Első állomásként egy régi, az 1800-as években épített iskola épületébe látogattunk, ahol a gyerekek megismerték, milyen oktatás-nevelés folyt, hogyan és miket tanultak régen az oktatási intézményekben. Décsey Sándor igazgató Úr a Wass Albert Könyvtár és Múzeum vezetője köszöntötte a gyerekeket a múzeum előtt, majd átadta a szót az idegenvezetőnknek, Németh István Péternek, könyvtáros-írónak, aki iskolatörténeti kiállítást mutatott nekünk. A gyerekeket nagyon megfogta a régi idők eszköztára, a széleskörű ismeretek tárháza, a megváltozott íráskép, a tankönyvek minősége és korlátozott száma, a számukra szokatlan tanulási környezet. Az iskolában nemcsak a 19-20. század

iskolatörténete kapott helyet, de egy első világháborús kiállítást is megtekintettek. Tapolcai hősök fényképei mellett a világháborúban használt fegyvereket, ruházatot és harcászati eszközöket láthattak.

Magyarország negyedik legnagyobb barlangrendszere, a Tapolca alatt rejtőző barlangrendszer, teljes hossza 12 km, melyből csak egy rövid szakasz járható be. Az elmúlt években a barlangrendszer látogatottsága korlátozott volt, mert nem volt biztonságos a közlekedés. A fő szenzáció, a csónakázás előtt, földtörténeti körséta várt ránk, amelyből a mészkőegységekből kialakuló karsztrendszer történetét ismertük meg, a végén egy, a Föld keletkezéséről, majd a karszt rendszer kialakulásáról láttunk egy 3D-s filmet. Csak ezután szállhattunk a csónakokba, és mehettünk végig a 180 méter hosszú barlangi körfolyosón. A múlt században az

utolsó harminc métert mesterségesen hozták létre, hogy a körjárat létrejöhessen. Az átlag mélység 50 cm, de néhol elérheti a 3 métert is. A víz kristálytiszta , alulról világították meg. A gyerekek nagyon élvezték, hogy néhol beszűkül a folyosó az evezők alkalmatlanná válnak a továbbhaladásra, és kézzel kell segíteni az előrehaladást a barlangban. A kijáratnál a gyerekek nem győzték mesélni az élményeiket. Nagy hatással volt rájuk a barlang, egy új közeget ismertek meg, ami a megszokott környezetüktől eltér. Visszasétáltunk a Malom-tóhoz és a vízimalomhoz, a parkban megettük a hideg élelmiszer csomagot (szendvics, ásványvíz, müzli szelet). A szabad program alatt a gyerekekkel elsétáltunk a Fő térre, majd betértünk a közeli fagylaltozóba. Visszafele úton látszott, hogy a kicsik és

a nagyok is elfáradtak. A tábor felé mindenki elaludt a buszon. Hazaérve a táborba, mindenki kicserélte a táskáját és elmentünk strandolni.

Vacsorára májgaluska leves volt milánói sertésbordával. A felső tagozatos fiúk gyűjtöttek nyársnak való ágakat majd megfaragták őket a megfelelő formára és méretre. Felvágtuk a szalonnát és a hagymát, bevagdostuk a debrecenit. A tűz hamar életre kelt, így a nyársra feltűzött ételeket a gyerekek megsüthették és a jól végzett munkájuk gyümölcseként elmentek kisütni a nyársakat. A tábortűz mellett beszélgettünk a táborról, az idei eseményekről és a jövőbeni terveinkről.