Ajka Csingervölgy a miénk lett egy napra
Az TÁMOP-3.1.4.C-14-2015-0643 pályázat egyik projektjében négy alkalommal, 15-15 tanuló bevonásával egynapos erdei iskolai kirándulásokra is pályáztunk. Partnerünk a VERGA Zrt. lett, és a mai nap volt az első alkalom, hogy eljussunk az Ajka környéki erdei iskolába. A csoportból ketten 8., négyen 10., hárman 11. és 5 fő 12. osztályos, és persze a 9.b osztályos Horváth Annát sem hagyhattuk otthon, hiszen jövőre sajnos már nem lesz velünk.
Huiber György kalauzolt végig minket egy körülbelül 3,5 km hosszú túraszakaszon. Gyönyörű, napsütéses időnk volt, jól esett az erdőben sétálni. A túra közben megtudtuk, hogy az őszi kikerics levelei őszre teljesen elszáradnak, és ezért nem látjuk már a virágok mellett. Elhaladtunk egy gyönyörű fa mellett, amelynek törzse kettőből lett eggyé a természet csodája által. Rácsodálkoztunk, hogy egy kifejlett szarvas akkorát tud ugrani, hogy gond nélkül át tud siklani az úttesten. Megszagoltuk a citrusos illatú Douglas fenyőt, amit sokan karácsonyfaként visznek haza otthonukba, többek között én is. Túravezetőnktől megtudtuk, hogyan tudjuk kiteleltetni a gyökeresen vásárolt fenyőt. Séta közben találkoztunk egy erdőtisztító géppel, ami a felesleges ágakat távolítja el az erdőből. Útközben többféle állat lábnyomával találkoztunk, szerencsére élőben nem néztünk farkasszemet egyetlen vaddisznóval sem. A túra után visszatértünk az erdei iskola épületébe, majd a bőséges és nagyon finom ebéd után megtekintettük a diorámát. Nemcsak kitömött állatokat nézhettek meg tanulóink, hanem meghallgathattuk a hangjukat is. Meglepetésünkre a mezei nyúlnak nincs hangja, nem ad ki semmilyen hangot. Gondolták volna? Köszönjük ezt a szép napot!
Az TÁMOP-3.1.4.C-14-2015-0643 pályázat egyik projektjében négy alkalommal, 15-15 tanuló bevonásával egynapos erdei iskolai kirándulásokra is pályáztunk. Partnerünk a VERGA Zrt. lett, és a mai nap volt az első alkalom, hogy eljussunk az Ajka környéki erdei iskolába. A csoportból ketten 8., négyen 10., hárman 11. és 5 fő 12. osztályos, és persze a 9.b osztályos Horváth Annát sem hagyhattuk otthon, hiszen jövőre sajnos már nem lesz velünk.
Huiber György kalauzolt végig minket egy körülbelül 3,5 km hosszú túraszakaszon. Gyönyörű, napsütéses időnk volt, jól esett az erdőben sétálni. A túra közben megtudtuk, hogy az őszi kikerics levelei őszre teljesen elszáradnak, és ezért nem látjuk már a virágok mellett. Elhaladtunk egy gyönyörű fa mellett, amelynek törzse kettőből lett eggyé a természet csodája által. Rácsodálkoztunk, hogy egy kifejlett szarvas akkorát tud ugrani, hogy gond nélkül át tud siklani az úttesten. Megszagoltuk a citrusos illatú Douglas fenyőt, amit sokan karácsonyfaként visznek haza otthonukba, többek között én is. Túravezetőnktől megtudtuk, hogyan tudjuk kiteleltetni a gyökeresen vásárolt fenyőt. Séta közben találkoztunk egy erdőtisztító géppel, ami a felesleges ágakat távolítja el az erdőből. Útközben többféle állat lábnyomával találkoztunk, szerencsére élőben nem néztünk farkasszemet egyetlen vaddisznóval sem. A túra után visszatértünk az erdei iskola épületébe, majd a bőséges és nagyon finom ebéd után megtekintettük a diorámát. Nemcsak kitömött állatokat nézhettek meg tanulóink, hanem meghallgathattuk a hangjukat is. Meglepetésünkre a mezei nyúlnak nincs hangja, nem ad ki semmilyen hangot. Gondolták volna? Köszönjük ezt a szép napot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése